Őszintén szólva vegyes érzelmekkel ültem be az utolsó sor középső székére. Izgultam, mit lehet kihozni a filmvásznon egy színházi darabból. Persze pár több példa volt musicalek filmrevételénél. A zenét nem ismertem jobban egy átlagembernél, párszor hallottam ilyen-olyan helyeken. A film hosszas reklám után elkezdődött. Az árverési jelenet után hirtelen harsant fel Andrew Lloyd Webber fantasztikus zenéje. A testemet kirázta a hideg, ez pedig csak arra utalhat, hogy nagyon meg fog fogni a film. Mivel nem láttam a darabot a Madách Színházban, áramütésként ért az élmény. Már az elején bemutatkozott Emmy Rossum (Christine) csodálatos hangja. (Később utánanéztem a színésznő operaénekes múltjának.) A Fantom is hamar feltűnt a színen, Gerald Butler személyében. (A film után meglepetés volt megtudni, hogy ő játszott a Tomb Raider második részében.) Hangja kitűnt a többiek "agyonképzett áriás" hangjától. A duettek gyönyörűek voltak, de még nem beszéltem a rendezésről, magáról a filmről. Nagyon jól oldották meg az esetleges nehézségeket. Mivel a mű színházi darab eredetileg, azt pedig nem volt szerencsém még látni, nincs mivel összehasonlítanom. Ám elmondhatom, egyáltalán nem volt hiányérzetem a két felvonás közötti szünet, a bársonyszékek és az egyes dalok után hallatszó elsöprő tapsvihar miatt. Mindenképpen érdemes megnézni, igyekszem dvd-n is megvenni ha megjelenik. Szó szerint katarzissal léptem ki a moziból és elhatároztam, a következő jegyvásárlási lehetőséget nem hagyom ki a Madách Színházban.

A film hivatalos honlapja: http://phantomthemovie.warnerbros.com/