Hírek : Volt egyszer egy csapat |
Volt egyszer egy csapat
2005.07.03. 18:39
Volt szerencsém látni az új Webber musicalt, de nem voltam elragadtatva tőle...
Mikor eljött a nagy nap, nem vártam sokat ettől a darabtól. Állítólag nem véletlenül írták át, s Angliában sem aratott nagy sikert. Hallottam róla jót és rosszat, így hát legjobb megoldásnak tartottam, ha rábízom magam az előadásra és a színészekre. Nagy Sándor- Krassy Renáta- Nyári Szilvia szereposztásunk volt aznap. Volt egy kis kavarodás, ugyanis eredetileg John és Christine szerepére is mások voltak kiírva. Bár én legutóbb a darabra voltam kíváncsi és nem a színészekre, mégis átfutott a fejemen a másik szereposztás lehetősége a darab végén. Sajnos már csak a kakasülőre volt hely, s nem sokat láttam. (Ezúton szeretném üzenni annak, aki az emelet oldalra akar jegyet venni az interneten a csalogató 900 Ft-os ár miatt, ezerszer gondolja át, hogy kíváncsi-e a darabra annyira, hogy a fél színpadot ne lássa közben). Mikor elkezdődött az előadás, nem ragadott magával, számomra unalmas volt. Nem érdekelt a legelső 10 perctől kezdve. Mindössze két dallam szólt az egész musical közben, amelyikből sajnos egyik sem tetszett különösen, így számomra a zene sem menthette meg a sztorit. Félidőnél láttam pár embert elszivárogni és eléggé fáradtan ültem be a második felvonásra, amely még ugyanannyi idő volt, mint az első. Aztán elkezdett pörögni a történet, s egyre inkább kezdtem ébredezni a harmadik sorból. Volt egy szuper börtön-jelenet, s ott nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy ebből a musicalből a magyar előadásban mindent kihoztak. A koreográfiáról még nem ejtettem szót, pedig megérdemli. Sőt, a látvány is. Úgy érzem ez a két "szereplő" vitte az előadást és mentette meg a biztos kritikán aluli kritikától. S itt úgy érzem, még finoman fogalmaztam. Legnagyobb bánatomra felmerült a másik szereposztás gondolata, s ez nálam nagyon rosszat jelent. Ugyanis általában nyitott vagyok az új, fiatal színészek megismerésére. Itt nem a színészeket szeretném lehúzni, csak egyszerűen nekem nem tetszett a teljesítményük. Kivétel Nagy Sándort, aki valóban tetszett. Sajnos Krassy Renátában nagyot csalódtam, nem éreztem a hangjában elég erőt ehhez a szerephez. Ezek után nem tudom elképzelni, hogyan énekelheti az Operaház fantomját. Mivel szeptemberben arra az előadásra is van jegyem, nem igazán vágyom már vele látni. Nyári Szilviának szép hangja volt, bár elkalandoztam az aznapra kiírt másik színésznő gondolata felé... Összességében elmosolyodtam a darab végén, de semmiképpen nem érik meg a 8000 Ft-os jegyek ezt az előadást. Remélem az Operaház fantomjáról nem fogok ilyen hangulattal távozni, de mindenesetre beszámoló garantálva.
|